Az autóval való utazás páratlan élményt nyújt, amit sokan alábecsülnek: nem vagyunk kötve menetrendhez, a tempót mi szabjuk, és bárhol megállhatunk egy csodás kilátó vagy egy hangulatos kávézó miatt. Ha szeretnél felejthetetlen utakat és lélegzetelállító tájakat felfedezni, íme néhány úticél, ahova autóval érdemes eljutni.

Kép forrása: George Androsov - Pixabay

Amalfi-part, Olaszország

Az Amalfi-part Olaszország déli részén a tengerparti sziklafalak mentén kanyargó útról híres. Az autóval megtett út során lélegzetelállító kilátásban gyönyörködhetünk, miközben panorámás kisvárosokat Positano, Amalfi, Ravello fedezünk fel. Ideális program a kávézók és olasz ízek felfedezése is.

Route 66, USA

A Route 66 a klasszikus amerikai road trip szinonimája. Chicago-tól Los Angeles-ig vezető út tele van történelmi városokkal, motelsorokkal és ikonikus látnivalókkal. Ez az út nem csupán tájakat, hanem az amerikai álmot is megidézi.

Ring of Kerry, Írország

Az ír vidék gyöngyszeme, a Ring of Kerry, egy körút, amely festői tengerparti tájakon, hegyeken és tavakon vezet keresztül. Az autózás itt különösen élvezetes, hiszen minden kanyar új panorámát nyújt, a helyi falvak pedig autentikus írországi hangulatot kínálnak.

Grossglockner Hochalpenstrasse, Ausztria

Ha a hegyek vonzanak, az osztrák Alpokban található Grossglockner-út a tökéletes választás neked. A szerpentinek és magashegyi kilátópontok minden autós álma. Télen a hóval borított táj lenyűgöző, nyáron pedig a virágzó alpesi rétek nyújtanak lenyűgöző látványt.

Garden Route, Dél-Afrika

A dél-afrikai Garden Route a világ egyik legszebb tengerparti útja. Óceánparti szakaszok, erdők és hangulatos városok váltják egymást. Autóval végig járva a tenger, a hegyek és a helyi állatvilág egyszerre felejthetetlen.

Miért érdemes autóval utazni?

• Szabadság: Te döntöd el, hol állsz meg és mennyi ideig maradsz.
• Rugalmasság: Elkerülheted a tömeget és a zsúfolt tömegközlekedést.
• Különleges élmények: Kis falvak, eldugott kilátók és helyi kincsek fedezhetők fel.

Legyen akár egy új autó vagy egy régi használt autó, autóval utazni nem csupán célba érni, hanem az utazás élményét is élvezni. Egy jól megválasztott úticél és egy kényelmes autó társaságában minden kilométer egy élmény.

Az autó ma már nem csupán közlekedési eszköz: hobbi, státuszszimbólum és innováció egyben. De vajon hogyan jutottak el a legismertebb autómárkák odáig, hogy nevüket a világ szinte minden egyes pontján ismerik? A siker mögött nem csupán jó motorok állnak, hanem bátor és kockázatos döntések.

Kép forrása: Arek Socha - Pixabay

A Ford

Henry Ford az autóipari forradalom meghatározó alakja volt. A Ford világhírét az hozta meg, hogy az autót elérhetővé tette az átlagemberek számára. Az 1908-ban bemutatott Ford T-modell és a futószalagos gyártás bevezetése drasztikusan csökkentette az előállítási költségeket és így többen megengedhették maguknak. A Ford sikere nem a luxusról szólt, hanem arról az egyszerű üzenetről: „autó mindenkinek”.

Mercedes-Benz

A Mercedes-Benz története egészen az autó feltalálásáig nyúlik vissza. Karl Benz 1886-os találmánya megalapozta azt a filozófiát, amely máig jellemzi a márkát: minőség, mérnöki precizitás és tökéletesség.
A Mercedes nem a legolcsóbb autókat kínálta, hanem azokat, amik legjobbak közé tartozókat. A motorsportban, a biztonsági fejlesztésekben és a luxuskategóriában betöltött szerepe tette a csillagos emblémát világszerte ismertté.

Ferrari

A Ferrari esetében a világhír nem a darabszámból, hanem az érzelmekből fakad. Enzo Ferrari célja nem a tömeggyártás volt, hanem az, hogy a világ legkiemelkedőbb sportautóit alkossa meg.
A Forma–1-es sikerek, az ikonikus vörös szín és az egyediség mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Ferrari neve egyet jelentsen a sebességgel és a tekintéllyel.

Toyota

A japán Toyota csendesebb úton jutott a csúcsra. Nem látványos luxussal, hanem megbízhatósággal és hatékonysággal hódította meg a világot. A márka mára a világ egyik legnagyobb autógyártójává vált, és a hibrid technológia úttörőjeként is ismert.

Volkswagen

A Volkswagen neve szó szerint azt jelenti: népautó. A Bogár egyszerű, megbízható és könnyen felismerhető formája világszerte sikert aratott.
A Volkswagen sikere a széles modellkínálatban és a világméretű jelenlétben rejlik. A márka képes volt alkalmazkodni a különböző piacok igényeihez, miközben megőrizte alapértékeit.

Mi a közös ezekben a sikermárkákban?

Bár ezek a márkák nagyon különböző utat jártak be, van néhány közös tényező a sikerük mögött:

• erős alapító vagy vállalati elképzelés
• folyamatos technológiai fejlődés
• egyértelmű márkaidentitás
• alkalmazkodás a kor változásaihoz

A világhírű autómárkák nem egyik napról a másikra lettek sikeresek. Évtizedek munkája, kockázatvállalás és újítás áll mögöttük. Történetük jól mutatja, hogy az autóiparban akárcsak az életben a hosszú távú gondolkodás és a szenvedély hozza meg az igazi eredményeket.

Az autóipar hatalmas és összetett világ: mérnökök, tervezők, menedzserek és marketingesek dolgoznak azon, hogy egy új modell sikeres legyen ennek ellenére előfordul, hogy egy aprónak tűnő döntés az egész projekt vesztét jelentheti. Ezekből pedig idővel legendák születnek. Ezek közül összegyűjtöttünk neked néhányat.

A háromkerekű kocsi

Forrás: Wikipedia

A brit háromkerekű autó gondolata nem volt rossz ötlet elsőre: olcsó fenntartás, könnyű súly, kedvező adózás. A probléma akkor kezdődött, amikor a konstrukció közben túl könnyűen az oldalára dőlt. Abban a korban ez a jármű különlegességnek számított, de közlekedni vele inkább kihívás volt, mint élmény, de ki ne próbálná ki a Reliant Robint.

Egy modell, amely túl drágának bizonyult a vásárlók számára

Forrás: Wikipedia

Időnként a gyártók elragadtatják magukat: belepakolják a legjobb technikát, a legszokatlanabb megoldásokat majd kiderül, hogy a vásárlók nem igazán tudják megfizetni.

Több ikonikus, ma már gyűjtők által becsben tartott modell is azért bukott meg a megjelenéskor, mert túl drága lett a kor technológiájához és fizetőképességéhez képest. mint pl: DeLorean DMC-12

„Legokosabb” biztonsági rendszer

Volt olyan korszak, amikor néhány autó automatikusan hátracsúszó vagy előreugró biztonsági övvel jelent meg a piacon. A cél a kényelem és a biztonság növelése volt, a gyakorlatban azonban az utasok frusztráltak lettek mivel az öv gyakran beragadt, túl erősen szorított, vagy egyszerűen csak lassú volt.

Végül gyorsan eltűnt a piacról, és ma inkább különleges autóipari mellékvágánynak tekinthető, mint a ’90-es évek elején jelenlévő, Toyota Camry (XV10) és a Nissan 240SX (S13).

A műszerfal, amit senki sem tudott értelmezni

Egyes modellekben a tervezők túl ötletesek akartak lenni: furcsa ikonok, logikátlan elrendezés és nehezen értelmezhető kijelzők kerültek a műszerfalra.

A vezetők panaszkodtak, a tesztelők kritizálták sokszor pedig egyszerűen vissza kellett térni a hagyományos megoldásokhoz ezért nem működött a Citroën BX nevű autó.

A tervezési hiba, amelyből ma már kultusztárgy lett

Kép forrása: wikipedia

Érdekes módon vannak olyan modellek, amelyek annak ellenére vagy éppen azért váltak ikonná, mert eredetileg kudarcnak számítottak.

Bizonyos furcsán megformált autók, amelyek korábban nehezen találták meg a helyüket, ma gyűjtők által keresett, szerethető különlegességek, mint a BMW Z1.

Az autóipar bakiai nem csupán hibák: sokszor tanulságok, amelyek formálták a jövő autóit.
A kudarcokból születnek azok az új ötletek, amelyek később alappá válnak az autógyártásban. És bár mindenki a sikerekre vágyik, az efféle melléfogások teszik igazán izgalmassá az autózás történetét.

Az autóipar tele van és volt kockázatos és annál érdekesebb találmányokkal. Néhány valóban forradalmasította a közlekedést mások viszont már a legelején elbuktak. Az alábbi kilenc találmány annyira zseniális volt, hogy valahogy mégsem kellett senkinek.

Kép forrása: ALEX - Pixabay 

A gőzhajtású autó

A gőzgép már a XIX. században igen híres volt, de az 1970-es években néhány mérnök megpróbálta újra feltalálni modern, “környezetbarát” verzióban. Az ötlet az jó volt, de a megvalósítása idővel túl nehéz és veszélyes lett.

Citroën Karin

1980-ban a Citroën bemutatott egy prototípust, a Karin-t. Az autó egy piramisra hasonlított a vezető ült középen, az utasok pedig mögötte. Fantasztikus tervezés, de teljesen használhatatlan. A kilátás rossz volt, kocsiban a tér kicsi, és senki sem akarta vezetni.

Volvo SCC

A 2000-es évek elején a Volvo megalkotta a “Safety Concept Car” -t, tele forradalmi biztonsági funkciókkal, mint pl: kamerák, ütközést elkerülő radar, 180 fokos tükör. A technológia zseniális volt, de akkoriban túlságosan megfizethetetlen volt, így a legtöbb funkció csak évtizedekkel később tért vissza.

Ford Nucleon

Az 1950-es években a Ford megálmodta az Nucleon nevű kocsit, amit kis atomerőmű hajtott volna. Elméletben 8000km is megtehett volna egyetlen tankolás nélkül. Gyakorlatban? A kivételezésére sosem került sor.

Michelin Active Wheel

A Michelin 2008-ban mutatta be a kerekekbe épített elektromos motort és futóművet is. Zseniális mérnöki megoldás, de túlságosan bonyolult, nehéz és drága lett. Az autógyártók inkább a megszokott elektromos rendszereket választottak.

Amphicar

Az 1960-as években a német Amphicar megpróbálta egyesíteni az autót és a csónakot is. Működött csak épp autóként elég lassú volt, hajóként pedig instabil.

Honda Fuya-Jo

A ’90-es évek végén a Honda piacra dobta a Fuya-Jo nevű koncepciót, amit szó szerint a bulizókról ihlettek: állva lehetett benne utazni. DJ-pult is volt benne. A közlekedésbiztonsági szakértők nem értékelték eléggé.

GM XP-512E

A General Motors 1969-es kísérlete egy apró, gömb alakú városi autó volt. A forma praktikusnak tűnt, de vezetni és benne ülni is szörnyű élmény volt.

Dymaxion Car

Buckminster Fuller 1933-as álma egy aerodinamikus, háromkerekű autó volt, ami akár 200 km/h-ra is képes. Sajnos annyira instabil volt, hogy már az első bemutatón felborult, így ebből a projektből sem lett semmi.

Az autóipar tele van zseniális, de a nagyrésze inkább csak látványterv marad. Mégis, ezek nélkül nem jutottunk volna el az elektromos, önvezető és intelligens gépjárművek korszakáig.
Minden őrült koncepció egy lépés a következő nagy áttörés felé.

Az autó nemcsak egy közlekedési eszköz, hanem sokunk számára egy elengedhetetlen munkaeszköz, hobbi lehetőség. Mégis, a legtöbb használt autó tulajdonos akaratán kívül olyan hibákat követhet el rendszeresen, amelyek hosszú távon károsítják a járművet, vagy felesleges kiadásokhoz, bírságokhoz vezethetnek. Ebben a blogban összegyűjtöttük a leggyakoribb autótulajdonosok által elkövetett hibákat.

Forrás: Tyler Clemmensen - Pixabay

 Lehet, hogy triviálisnak tűnnek a leírások, évente mégis több tízezren követik el az alábbi hibákat:

Olajcsere halogatása vagy teljes kihagyása

Az egyik leggyakoribb és legköltségesebb hiba. Ha az olajat nem cseréljük le időben, akkor az hosszú távon jelentős károkat fog okozni a motorban.

Megoldás: ellenőrizd a gyártói ajánlásokat, és tartsd be az olajcsere-periódust. A gyártók javaslatai alapján ez olajcsere szükségessége általában olyan 10-15 ezer kilométerenként következik, de évente legalább egyszer szükséges megtenni, még akkor is, ha esetleg nem használnád sokat a gépjárműved.

A gumik állapotának teljes figyelmen kívül hagyása

Sokan csak akkor foglalkoznak a gumik állapotával, ha már teljesen kopottak vagy még rosszabb, amikor defektet kapnak. A nem megfelelő guminyomás vagy a kopott abroncsok nemcsak balesetveszélyesek, hanem a gépjárműved fogyasztását is növelik.

Megoldás: Havonta legalább egyszer ellenőrizd a guminyomást. A tél meg nyár elején érdemes átváltanod téli vagy nyári gumira. Vannak országok, például Svédország, ahol ez már kötelező Aki elmulasztja a szezonnak megfelelő abroncs használatát, komoly pénzbüntetésre számíthat.

Tankolás a “piros zónában”

Ha rendszeresen „a tartalékról” jársz, azzal nemcsak magadnak okozol stresszt, ha esetleg pont egy dugóba kerülsz és nincs a közelben benzinkút, de az üzemanyagrendszernek is ártasz. A szennyeződések a tank alján gyűlnek össze, és ezek könnyen bekerülhetnek az üzemanyagrendszerbe, és eltömíthetik a szűrőt vagy károsíthatják az injektorokat.

Megoldás: Tankolj, amikor az üzemanyagszint a negyednél jár így elkerülheted a felesleges stresszt vagy akár a további javítási költségeket.

A szervizintervallumok figyelmen kívül hagyása

A rendszeres karbantartás elnapolás vagy teljes kihagyása a kisebb hibákból komoly javítanivalót csinálhat, ami komoly kiadásokhoz vezethet.

Megoldás: Vezess szerviznaplót, amit tudsz digitálisan vagy papíron. Ütemezd a szervízeket és mindig időben vidd el az autód átvizsgálásra.

Nem megfelelő mosás, téli sómaradványok figyelmen kívül hagyása

Aki ritkán mossa le autóját, különösen télen, az esélyt ad a korróziónak. A sós latyak, amit télen az utakra kiszórnak, ha az rajtamarad a karosszérián vagy az alvázon, idővel rozsdásodáshoz vezethet.

Megoldás: Télen gyakrabban mosd le az autódat és lehetőleg alvázmosás se maradjon ki.

Túlzott gyorsítás hideg motorral

A motor hidegen sokkal érzékenyebb. Ha azonnal nagy fordulatszámon hajtod, gyorsabban kopik, és csökken az élettartama.

Megoldás: Indítás után pár percig járasd normál fordulaton az autót, és kerüld a hirtelen gyorsítást, amíg el nem éri az üzemi hőfokot.

Figyelmetlenség a figyelmeztető lámpákra

Sokan addig hagyják figyelmen kívül a műszerfalon felvillanó hibajelzéseket, amíg már késő nem lesz.

Megoldás: Ismerd meg az autód hibajelzéseit. Ha valami szokatlan jelenik meg a műszerfalon, akkor inkább nézesd meg fölöslegesen, minthogy egy komoly problémát hagyj figyelmen kívül.

A biztosítás és okmányok elfelejtése

A műszaki lejárata, az érvényes biztosítás vagy a forgalmi engedély hiánya nemcsak szabálysértés, hanem a pénztárcádnak is igen fájhat.

Megoldás: Állíts be egy emlékeztetőt a telefonodban az okmányok érvényességi idejére vagy használj erre való appot! Ha van Ügyfélkapud, akkor még jóval a lejárat előtt hivatalos értesítést is kaphatsz a közelgő dátumokról.

Összegzés

Autótulajdonosként egy kis odafigyeléssel rengeteg pénzt, időt spórolhatsz meg magadnak. Ne csak akkor foglalkozz az autóddal, amikor már baj van.!Egy jól karbantartott jármű nemcsak tovább bírja, de biztonságosabb és gazdaságosabb is. Ráadásul az autó értékét is növeli.

A magyar autópark látványa egyre inkább a múltat idézi. A legfrissebb statisztikák szerint a hazai használt autó-állomány több mint 50%-a 15 évnél idősebb, ami nemcsak a technológiai elmaradását jelenti, hanem súlyosabb gazdasági és biztonsági problémákra is rámutat. De vajon mit jelent ez a mindennapi közlekedésben, és miért fontos erről beszélni?

Miért öregszik ennyire a magyar autópark?

A válasz valójában elég egyszerű. Egyrészt új autót kevesen engedhetnek meg maguknak – a magas árak és a finanszírozási nehézségek miatt sokaknak a használt autó lesz az egyetlen opciójuk. Másrészt az elmúlt években egyre több olcsó, de idős import autó érkezett az országba, amelyek gyakran már a külföldi piacokon is igen elavultnak számítanak.

A probléma, hogy ezek az autók nemcsak környezetszennyezőbbek, de gyakran rosszabb műszaki állapotban is vannak, és a biztonsági felszereltségük sem közelíti meg a mai szintet és ez jelentősen befolyásolja az adott gépkocsi minőségét.

Ráadásul kicsit az autógyárak is tehetnek arról, hogy hosszabb ideig tartják meg régebbi autóikat tulajdonosaik. Nem egy autószerelőtől hallani, hogy 15-18 éves autókra azt mondják, hogy „ezeket sokkal olcsóbban meg lehet javítani, mint az újakat” vagy, hogy „ez a 17 éves autó tovább bírja, mint a mostaniak”. És valóban valami igazságtartalma lehet a szerelők által hangoztatott mondatoknak, hiszen a sok elektromos eszköz rengeteg hibaforrást eredményez. Javítani sem olcsó egy meghibásodást, hiszen nagy valószínűség szerint egy kisebb hiba esetében is egy egész alkatrészegységet kell cserélni.

A következmények: környezetszennyezés, biztonság, gazdaság

Az öreg, használt autók általában több káros anyagot bocsátanak ki, gyakrabban hibásodnak meg, és nagyobb kockázatot jelentenek nemcsak a közlekedésbiztonság szempontjából, hanem használtautó vásárlásánál is. Ráadásul a fenntartásuk is drágább lehet, ha figyelembe vesszük a javítási költségeket és az alacsonyabb hatékonyságot.

Mi lehet a megoldás?

• Tudatosabb vásárlás: Ne csak az ár alapján döntsünk, nézzük meg az autó előéletét, műszaki állapotát, és kérjünk segítséget szakértőktől. Így bár lehet, rövidebb távon nagyobb lesz a kiadás, de ez akár 2-3 év alatt meg is térülhet.
• Állami ösztönzők: Sok szakértő szerint ideje lenne komolyan venni az autófiatalítási programokat, akár támogatásokkal, akár adókedvezményekkel.
• Fenntarthatósági szempontok: Ma már nem elég, ha egy autó „elmegy A-ból B-be” – gondolni kell a kibocsátásra, fogyasztásra és a hosszú távú fenntarthatóságra is.

Záró gondolat a magyarországi használt autókról

A magyar használt autó-állomány elöregedése ország szintű jelenség, aminek minden autós érzi a hatását. Csökken a biztonságérzet az utakon, a gépjárművek károsanyagkibocsátása növekszik és így a környezet terhelése is nagyobb.

Használt autó vásárláskor érdemes a rövidtávú árelőnyt, inkább hosszú távú előnyökre fordítani és ha megoldható, akkor kevésbé idős használt autót vásárolni.

A kép forrása: Ralf Ruppert - Pixabay

A használt autó eladás egyik legnehezebb kérdése mindig is az volt: mennyi az autóm valós piaci értéke? Túl olcsón nem akarjuk adni, de túl drágán sem, mert akkor hetekig áll a hirdetés vagy esetleg el sem kel. Most viszont itt egy megoldás: a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) segíthet betájolni az adott gépjármű árát – gyorsan, objektíven, reálisan.

Forrás: dgozgozz - Pixabay

Hogyan működik az MI-alapú autóár-értékelés?

A Mesterséges Intelligencia rengeteg adatot elemez a háttérben, ilyeneket például:

• aktuális hirdetések adatai (típus, évjárat, futásteljesítmény, állapot, extrák),
• eladási idők (milyen gyorsan kelnek el bizonyos típusok),
• szezonális trendek (pl. nyár előtt jobban pörögnek a kisbuszok),
• kereslet–kínálat arány,
• régió és elhelyezkedési különbségek (Budapest vs. vidék).

Ezekkel a statisztikai adatokkal az MI megtudja becsülni egy használt autó valós árát. Sőt a trendek elemzésével jó közelítéssel megadja, hogy milyen gyakorisággal vesznek az emberek egy adott típusú kocsit.

Az adatok ismeretében a nagyobb használt autó értékesítő cégek úgy állítják össze hirdetéseiket, marketing kampányaikat, hogy egy mátrixot állítanak össze, melyben szerepel az autó típusú, évjárata, illetve a várható ár. időszakonként. A reklámokat az ár optimalizáció alapján rakják össze.

Az MI azonban a magán autótulajdonosoknak is segít. Pár jól irányzott kérdéssel vagy az erre létrehozott MI oldalak segítségével könnyebben megállapítható a kiindulási ár. Azt azonban ne feledjük, hogy az MI a már megkötött üzleteket tudja elemezni, illetve a többi értékesítő kínálati árát. Ha gyorsan szeretnénk értékesíteni használt autónkat, akkor valószínűleg a becsült ár magasabb lesz, mint amit valójában kapni fogunk a gépjárműért.

Hogyan használják az egyes országokban a Mesterséges Intelligenciát a használt autó piacon?

• Egyesült Államok: Az USA a világ egyik legnagyobb használt autópiaca, így nem meglepő, hogy itt az MI-alapú árazás már általános gyakorlat, szinte mindegyik autókereskedés már ezt használja.
• Németország: Németországban, mint Európa egyik autóipari központjában, az MI már a használt autók exportjában is segít.
• Egyesült Királyság: A brit piacon a Cazoo és a Motorway nevű platformok már teljesen MI-alapú árazást kínálnak. A rendszer nem csak becslést ad, hanem figyeli a piaci hangulatot, az autók eladási sebességét, és ezek alapján állítja az ajánlatot.
• Magyarország: Magyarországon az AI-alapú autóárazás még az elején jár a többi fejlettebb országhoz képest, de már megjelent. 

Ahogy egyre több területen jelenik meg a mesterséges intelligencia, az autóvásárlás és az eladás sem maradhat ki ebből a fejlődésből. Az MI nem csak időt takarít meg, de segít abban is, hogy reális áron találjuk meg az autót, vagy épp korrekt áron adjuk el.

Ha mostanában tervezed használt autód eladását, akkor az egyik leggyorsabb módszer, ha felbecsülteted az árát az MI-vel, majd megkeresel pár autófelvásárlót és csak akkor választasz más értékesítési  megoldást, ha így nem jártál sikerrel.

Európában a használt autók eladás 88%-a még mindig fizikai piacon történik, vagyis az eladásoknak csak a 12%-a valósul meg az interneten keresztül. Gondoltam, megnézem, hogy melyik régióban hogyan alakulnak az értékesítés.

A kép forrása: trendoss - Pixabay

Használt autó piacról úgy általában

Először is nézzük meg, hogy világszinten mely régiókban adják el a legtöbb használt gépjárművet.

A legdominánsabb piac, 2024-es adatok alapján, Észak-Amerika és természetesen elsősorban az USA. Ez a világpiac 32-34%-át teszi ki. Európa a második ezen a téren, de jelentősen lemaradva. Bár 2016-os érték, de jól mutatja, hogy az USA-ban kb. 17,6 millió használt autó talált gazdára, addig ez világszinten 38,6 gépjárművet jelent.

Ennek oka, hogy az USA-ban van a legjobban megszervezve a másodlagos piac. Igen jelentős online piacterek jöttek létre (pl. AutoNation, TrueCar), több évtizedes hagyománya van a dílerhálózatoknak, szalonoknak.

De mi a helyzet Kínával? Az autógyártás területén vezető szerepe van, kimagaslóan sok gépjárművet építenek. A használt autó piaca azonban még fiatal és hiába tesznek meg kormányzati szinten is a piac fejlesztéséért (pl. adókedvezményekkel), a szervezettsége még mindig elmarad az USA-étól. Kínában 2021-ben adtak el annyi használt autót, mint 2016-ban jelentősen alacsonyabb lakosságszámmal rendelkező USA-ban.

Használt autók fizikai értékesítése

Ahogy korábban írtam is, Európában a piac még 88%-ban fizikailag vagy mostanában használt szóval, offline történik 2023-as adatok alapján. Ez világviszonylatban is kimagasló érték. Ugyanez az számadat Dél-Amerikában 69 %.

Európában a német piac a legnagyobb. A 2,8 milliós új autó eladást a használt autó piac megelőzi, ami annak is köszönhető, hogy a használt autó kereskedők is szalonokra, bemutató terekre építik értékesítési stratégiájukat.

Japán egyedi stratégiát választott. Offline aukciókkal értékesítik az autókat, van hogy napi 7000 járművet kínálnak fel. A legnagyobb japán aukciós ház az USS Tokyo évente több százezer autót ad el. A piac érdekessége, hogy magánszemély nem licitálhat, csak kereskedőházak.

Magyarország és a használt autók

A 2024-e év rekordot döntött a használtak értékesítésében Magyarországon, 909.000 autó talált gazdára. Ebből az import, a külföldről behozott autók száma 100.000 körül alakult. Ami érdekes, hogy 2024-re csökkent a behozott autók száma, az országon belüli vásárlások növekedtek. Sok nagy cég mellett, növekedett az autófelvásárlók száma is.

Pár hónapja történt, hogy két nagy múltú európai márka, az Opel és a Renault is egy-egy korábbi klasszikusának elektromos hajtással felspécizett, felújított verziójával villogott. A nagyközönség a Manta és az R5 ráncfelvarráson átesett, modernizált példányát csodálhatta meg. A Manta elég nagy visszhangot keltett, az Opel még pedzegette is, hogy annyira tetszik nekik, amit látnak, hogy a jövőben akár a sorozatgyártás is elképzelhető. De mi is ez, hogy a régi verdákba elektromos hajtást szerelünk? Csak valami úri mulatság, vagy tényleg ki lehet hozni belőle valami használhatót?

Restomod

Bizonyára mindenki hallott már a restomod kezelésen átesett járgányokról. Az eljárás lényege, hogy a régi autókat nem kizárólag eredeti, korhű alkatrészek felhasználásával újítják fel.

Az autó külsejét/belsejét megtartják, restaurálják, viszont a felhasznált technikát tekintve modernizáláson esik át. Nagy vonalakban: egy modern, nagyobb teljesítményű és jobb fogyasztású motor ide, egy finomabb futómű oda, egy kis xenon amoda.

Persze a folyamat ennél ezerszer bonyolultabb és nagyon komoly szaktudás szükséges hozzá.

3.000 munkaóra…

Az egyik legismertebb restomod, az Alfaholics által átépített Alfa Romeo GTA-R. (Forrás)

Egy ilyen vállalkozás rengeteg időt és pénzt emészt fel, ráadásul nagyon nehéz az ilyen autókat forgalomba helyeztetni. Így az oldalvonalról nézve az az érzésem, hogy igazán nagy szerelem és elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki belevágjon egy ilyen projektbe.

Engem egyelőre még nem talált meg, bár az esély megvan rá, mivel néhanapján ajánlgatnak nekem félbehagyott vagy el sem kezdett klasszikusokat.

Elektromod vagy retrofit

Egy 1961-es Rolls Royce Phantom V, elektromos hajtással. (Forrás)

Most, hogy már látjuk a folyamatot, nagyon egyszerűnek tűnik az egész: amikor a donorba elektromos hajtás kerül, akkor a végterméket már elektromodnak vagy retrofitnek nevezik.

Az én olvasatomban ez a restromod egyik leágazása, bár valószínűleg a hithű modderek most kinyújtják a mutatóujjukat, felemelik a karjukat és jobbra-balra mozgatják a csuklójukat, hogy ez hatalmas butaság és az autóba igenis belsőégésű motor szükséges.

Az ilyen hitvitákat félretéve a lényeg, hogy fogunk egy veteránt, kipakolunk belőle mindent, ami a hajtáslánc része (motor, kipufogórendszer, benzintank stb.), helyükre pedig jöhet az elektromotor és az akksik. Mindezt pedig úgy, hogy az autó „kisegítő” funkciói - mint a hűtés/fűtés, elektronika - az átépítést követően is működjenek.

Tekintve, hogy ezeknek a négykerekűeknek a tervezése során a gyári mérnökök semmi ilyesféle elektromos átalakításra nem gondoltak, ez még bonyolultabb és pénzigényesebb feladat, mint egy restomod felújítás.

Figyelembe véve azonban, hogy például Franciaországban az állam támogatja a veterán autók esetében az elektromossá építést, vannak, akik látnak ebben fantáziát.

Mert egy-egy ilyen projektnek kettős célja van: megőrizni a régi dolgokat és csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.

Ha viszont ez ennyire jó, miért nem foglalkozik vele mindenki?

Simán fit nem lehetne?

El kell ismerni, hogy a retrofit, még az olyan esetekben, ahol egy kis állami támogatással is segítik, rengeteg munkaórával és komoly pénzbefektetéssel jár. Mindezek ellenére pedig a legtöbb esetben nagyon tetszetős, de inkább csak hobbi szinten értékes alkotásokat produkál, amelyek engedélyeztetése és forgalomba helyezése újabb bürokratikus akadályokkal szembesíti az alkotót.

Mi lenne akkor, ha nem retrofitben, hanem simán csak fitben gondolkodnánk?

Tegyük fel, hogy csökkenteni akarjuk a károsanyag-kibocsátást, de azt is szeretnénk, ha mindezt nem kizárólag új villanyautók megvásárlásával tehetnénk meg.

Talán kivitelezhető lenne, hogy az olyan típusok esetében, mint például a Suzuki Swift – amiből temérdek van forgalomban – elkészüljön egy átépítési terv, financiális oldalról egy kis állami, technikai oldalról pedig egy kis gyári támogatással?

Lehetséges, hogy a tulajdonosok is befektetnének, ha projekt megtérülése belátható időtávon belül maradna, az átépített autó üzemeltetési költségei pedig csökkennének. Nem tűnik sokkal rosszabb ötletnek, mint a használt autók visszavétele, gyári felújítása majd ismételt eladása, amelyre látunk már törekvéseket egyes gyártóknál.

Vajon lehet ebben ráció? Nincs valami ebbe az irányba mutató terv? Vagy csak még nagyon az elején járnak, mert 2042. a határidő?

Miután eladta a PayPal-ben lévő részesedését az eBay-nek, Elon Musk végre elég tőkével rendelkezett, hogy megvalósíthassa gyerekkori álmát és nekiláthasson a világűr meghódításának. A techguru ugyanis meggyőződésesen hiszi, hogy a túlélés érdekében az emberiségnek egy több bolygón élő fajjá kell válnia.

A kezdeti sikerek

Közismert tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió hatalmas űrversenyt folytatott a hidegháború idején. Ennek eredményeként az emberiség Jurij Gagarin személyében először az űrbe, majd 1969. július 20-án az Apollo-11 sikeres küldetése során a Holdra is embereket juttatott.

Ez utóbbi teljesítményt kizárólag az amerikai NASA-nak sikerült elérnie, a Neil Armstrong vezette első holdraszállást további öt Apollo küldetés és összesen 13 holdséta követte.

Neill Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin, az Apollo-11 legénysége. (Forrás)

Az Apollo-program átszervezése és a prioritások módosítása, valamint az űrtechnológia elképesztően magas költségei miatt az Apollo-17 1972-es küldetését követően nem járt ember a Holdon.

Tudtad? Az űr- és fegyverkezési verseny elszabaduló költségei jelentős mértékben hozzájárultak a Szovjetunió gazdasági meggyengüléséhez majd felbomlásához.

A drasztikusan emelkedő költségek, valamint a Challenger és a Columbia űrrepülőgépek katasztrófáját követően a NASA leállította űrrepülőgép-programját, a korábban már meghódított Hold betelepítése egyre távolibb álomnak tűnt.

A kezdeti szárnypróbálgatások

Távolinak, de Elon Musk szerint nem elérhetetlennek, aki ebben az időszakban már a megfizethetőbb rakéták tervein és megalkotásán dolgozott SpaceX nevű cégében. A munka intenzitását mi sem bizonyítja jobban, hogy a 2002-es alapítást követően 2006-ban már elindult az első saját fejlesztésű, a konkurens gyártók termékeinél jóval olcsóbb rakétájuk, a Falcon 1, amelyet a nagyobb teherbírású Falcon 9 követett 2010-ben.

Ekkoriban már nemcsak a szaksajtóban, hanem a mainstream médiában is egyre több hír foglalkozott a SpaceX céljaival és egyre bíztatóbb eredményeivel. Ezek nagyrészt a cég vezérigazgatói teendői mellett a főtervezői feladatokat is magára vállaló Musk excentrikus személyiségének is voltak köszönhetőek, a milliárdos ugyanis igen aktív médiajelenléttel bírt és bír a mai napig is.

Ő kommunikálta a SpaceX Holdra és Marsra irányuló űrbázis-építési, kolonizációs törekvéseit, valamint az ehhez eszközül szolgáló Super Heavy-Starship rakétarendszer, valamint az emberek szállítására alkalmas Dragon űrhajó kifejlesztését is.

A többször is használható Dragon akár 7 űrhajóst is képes szállítani és bemutatása óta 33 alkalommal kapcsolódott sikeresen a Nemzetközi Űrállomáshoz. A legutóbbi hírek szerint a SpaceX a NASA-val karöltve ismét azon dolgozik, hogy 1972. után ismét embert küldjenek a Holdra.

Jobbra a Dragon űrkapszula, mellette a Falcon 9-es rakéta. (Forrás)

Azt gondolnánk, hogy ennyi és ilyen komolyságú feladat mellett Elon Musk kizárólag a SpaceX-nek szenteli minden energiáját és kreativitását. Ennél nagyobbat szinte nem is tévedhetnénk, ugyanis a 2008-as gazdasági válság idején ő lett a Tesla vezérigazgatója is.

Célja pedig az volt, hogy átsegítse a céget a válságon, majd világszerte domináns villanyautó gyártóvá tegye és sikerre vigye az akkumulátoros technológiát a konkurenciával (pl. Nissan, BMW)  szemben.