Pár hónapja történt, hogy két nagy múltú európai márka, az Opel és a Renault is egy-egy korábbi klasszikusának elektromos hajtással felspécizett, felújított verziójával villogott. A nagyközönség a Manta és az R5 ráncfelvarráson átesett, modernizált példányát csodálhatta meg. A Manta elég nagy visszhangot keltett, az Opel még pedzegette is, hogy annyira tetszik nekik, amit látnak, hogy a jövőben akár a sorozatgyártás is elképzelhető. De mi is ez, hogy a régi verdákba elektromos hajtást szerelünk? Csak valami úri mulatság, vagy tényleg ki lehet hozni belőle valami használhatót?
Restomod
Bizonyára mindenki hallott már a restomod kezelésen átesett járgányokról. Az eljárás lényege, hogy a régi autókat nem kizárólag eredeti, korhű alkatrészek felhasználásával újítják fel.
Az autó külsejét/belsejét megtartják, restaurálják, viszont a felhasznált technikát tekintve modernizáláson esik át. Nagy vonalakban: egy modern, nagyobb teljesítményű és jobb fogyasztású motor ide, egy finomabb futómű oda, egy kis xenon amoda.
Persze a folyamat ennél ezerszer bonyolultabb és nagyon komoly szaktudás szükséges hozzá.
3.000 munkaóra…
Az egyik legismertebb restomod, az Alfaholics által átépített Alfa Romeo GTA-R. (Forrás)
Egy ilyen vállalkozás rengeteg időt és pénzt emészt fel, ráadásul nagyon nehéz az ilyen autókat forgalomba helyeztetni. Így az oldalvonalról nézve az az érzésem, hogy igazán nagy szerelem és elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki belevágjon egy ilyen projektbe.
Engem egyelőre még nem talált meg, bár az esély megvan rá, mivel néhanapján ajánlgatnak nekem félbehagyott vagy el sem kezdett klasszikusokat.
Elektromod vagy retrofit
Egy 1961-es Rolls Royce Phantom V, elektromos hajtással. (Forrás)
Most, hogy már látjuk a folyamatot, nagyon egyszerűnek tűnik az egész: amikor a donorba elektromos hajtás kerül, akkor a végterméket már elektromodnak vagy retrofitnek nevezik.
Az én olvasatomban ez a restromod egyik leágazása, bár valószínűleg a hithű modderek most kinyújtják a mutatóujjukat, felemelik a karjukat és jobbra-balra mozgatják a csuklójukat, hogy ez hatalmas butaság és az autóba igenis belsőégésű motor szükséges.
Az ilyen hitvitákat félretéve a lényeg, hogy fogunk egy veteránt, kipakolunk belőle mindent, ami a hajtáslánc része (motor, kipufogórendszer, benzintank stb.), helyükre pedig jöhet az elektromotor és az akksik. Mindezt pedig úgy, hogy az autó „kisegítő” funkciói - mint a hűtés/fűtés, elektronika - az átépítést követően is működjenek.
Tekintve, hogy ezeknek a négykerekűeknek a tervezése során a gyári mérnökök semmi ilyesféle elektromos átalakításra nem gondoltak, ez még bonyolultabb és pénzigényesebb feladat, mint egy restomod felújítás.
Figyelembe véve azonban, hogy például Franciaországban az állam támogatja a veterán autók esetében az elektromossá építést, vannak, akik látnak ebben fantáziát.
Mert egy-egy ilyen projektnek kettős célja van: megőrizni a régi dolgokat és csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
Ha viszont ez ennyire jó, miért nem foglalkozik vele mindenki?
Simán fit nem lehetne?
El kell ismerni, hogy a retrofit, még az olyan esetekben, ahol egy kis állami támogatással is segítik, rengeteg munkaórával és komoly pénzbefektetéssel jár. Mindezek ellenére pedig a legtöbb esetben nagyon tetszetős, de inkább csak hobbi szinten értékes alkotásokat produkál, amelyek engedélyeztetése és forgalomba helyezése újabb bürokratikus akadályokkal szembesíti az alkotót.
Mi lenne akkor, ha nem retrofitben, hanem simán csak fitben gondolkodnánk?
Tegyük fel, hogy csökkenteni akarjuk a károsanyag-kibocsátást, de azt is szeretnénk, ha mindezt nem kizárólag új villanyautók megvásárlásával tehetnénk meg.
Talán kivitelezhető lenne, hogy az olyan típusok esetében, mint például a Suzuki Swift – amiből temérdek van forgalomban – elkészüljön egy átépítési terv, financiális oldalról egy kis állami, technikai oldalról pedig egy kis gyári támogatással?
Lehetséges, hogy a tulajdonosok is befektetnének, ha projekt megtérülése belátható időtávon belül maradna, az átépített autó üzemeltetési költségei pedig csökkennének. Nem tűnik sokkal rosszabb ötletnek, mint a használt autók visszavétele, gyári felújítása majd ismételt eladása, amelyre látunk már törekvéseket egyes gyártóknál.
Vajon lehet ebben ráció? Nincs valami ebbe az irányba mutató terv? Vagy csak még nagyon az elején járnak, mert 2042. a határidő?
